Anjou Mária

az első magyar királynő

Született 1371. április 14. – meghalt 1395. május 17. Buda.

Az Anjou-házi magyar király Nagy Lajos és Kotromanic Erzsébet második leánya. A már életében „nagy”-nak nevezett I. Lajos, a híres lovagkirály 1382-ban fiúgyermek nélkül halt meg. Azonnal kitört a trónviszály. A király végakarata szerint királlyá koronázták akkor tizenegy esztendős lányát, Máriát (1382. szeptember 11.).

Mária kiskorúságára való tekintettel a hatalmat azonban nem ő, hanem a régensként melléje választott anyja, a gyűlölt anyakirályné, Erzsébet gyakorolta. Egyes bárói csoportok azonban hamarosan fellázadtak az asszonyuralom ellen és behívták a trónra a szintén az Anjouk családjából származó Durazzói Kis Károlyt, aki II. Károly néven hamarosan elnyerte Szent István koronáját (1385. december 31.). Mária és Erzsébet azonban nem nyugodtak bele a korona elvesztésébe és rövid időn belül – alig negyven nap elteltével - merényletet követtek el a király ellen, így a trón ismét Máriára szállt (1386. február 7.). Az Anjou-ház végét jelző drámák sora azonban ezzel még korántsem zárult le A merénylet hírére a Délvidék fellázadt, s a Horvátiak Károly fiát, Nápolyi Lászlót ismerték el uruknak. Erzsébet és Mária rosszul mérte fel a helyzetet, és személyesen próbálták a Délvidéket lecsendesíteni. 1387-ben azonban elfogták őket, a kíséretükben vitézül és hosszan védekező Garait végül sikerült a földre rántaniuk –átbújva a hintó alatt -, fejét vették, a levágott fejet pedig az anyakirályné ölébe dobták, akit Horváti János parancsára Mária jelenlétében megfojtottak. Annyi bizonyos, hogy gyámra a tizenegy esztendős gyermekleánynak mindenképpen szüksége volt. Mártírként tűrt tehát és belenyugodott mindenbe, amit megfontolatlan anyja ezidáig diktált. De most, Erzsébet halálával hogyan tovább? Ekkor kerül a képbe Luxemburgi Zsigmond, aki többek támogatásával azonnal Budán termett, egyelőre azonban meg kellett elégednie a „Magyarország védője és főkapitánya” címmel. Sokan azonban egyre határozottabban az ő királyságában látták az egyetlen lehetséges megoldást, különösen, hogy csak tőle lehetett várni a még mindig fogságban lévő Mária kiszabadítását. Végül 1387 végén a szokott formában királlyá koronázták, mint Mária királynő férjét. Ezzel megnyílt az út Mária kiszabadításához, amelyet Zsigmond sikerre is vitt. Mária a továbbiakban beletörődött helyzetébe – mint eddig is - de már nem mint egyedüli királynő, hanem mint feleség, igaz, mint elhanyagolt feleség. Végzete mégsem ebben teljesedett be. Nyolc esztendővel kiszabadulása után az akkor még mindig csak huszonnégy esztendős királynő épp első gyermekét várta. Ekkor történt, 1395. május 19-én, hogy egy magányos erdei kirándulása közben lovával felbukott, s az esés következtében idő előtt világra hozott gyermekével együtt a szülésben meghalt. Hogy valaki „hozzásegítette-e” a lovat a szerencsétlen lépéshez, azt a kortársak épp úgy találgatták, mint például Szent Imre esetében, azt, hogy „ki is lehetett a vadkan”? Anjou Máriával, Nagy Lajos lányával, aki utolsóként képviselte az Anju-Árpád-ház folyamatosságát, mindenesetre sírba szállt az első magyar királynő.

 

Oldal: Anjou Mária
Chillik András László honlapja - © 2008 - 2024 - chillik.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat