Pest – Vác
az első magyar vasútvonal
Százhatvan éve, 1846. július 15-én nyílt meg Pest és Vác között az első magyar vasútvonal.
1845-re készült el a Pest-Rákospalota közti szakasz, majd 1846. július 15-én ünnepélyesen, megnyitották a Pest és Vác közti pályát.
A Buda és Pest nevű mozdonyok délután háromkor vitték a nyolc kocsival Vácra a meghívott 250 személyt.
A 33,6 kilométeres utat 10 perc dunakeszi tartózkodással 59 perc alatt tették meg. A kor műszaki színvonalának megfelelő gőzmozdonyokat Belgiumból, a Cockerill cégtől szerezték be, azok szétszerelve, hajón érkeztek Pestre. Teljesítményük 50-60 lóerő, tömegük 10,9 tonna, átlagsebességük 42 kilométer/óra volt, ezekhez még abban az évben német, osztrák, amerikai mozdonyokat is vásároltak.
Az üveg nélküli ablakokat leereszthető bőrfüggönyökkel látták el, a világítást mécses és olajlámpa, a fűtést meleg vizes palackok szolgáltatták. A szállításért mindenkinek fizetnie kellett, ez alól a nemesség sem mentesült. Az első vonatokon elég drága volt az utazás, a vasút csak 1889-ben vált tömegközlekedési eszközzé, amikor bevezették a zónatarifát, ekkor 26 fővárosi villamosjegy árán Bécsbe lehetett utazni.